{"id":106,"date":"2023-01-09T17:39:40","date_gmt":"2023-01-09T16:39:40","guid":{"rendered":"https:\/\/katafordit.hu\/?p=106"},"modified":"2023-01-09T19:03:35","modified_gmt":"2023-01-09T18:03:35","slug":"az-irani-paradoxon","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/katafordit.hu\/?p=106","title":{"rendered":"Az ir\u00e1ni paradoxon<\/strong>"},"content":{"rendered":"\n

A K\u00f6zel-Kelet \u00e1llamai k\u00f6z\u00f6tt Ir\u00e1n gyakran t\u0171nik k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak: perzsa egy t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt arab t\u00e9rs\u00e9gben, s\u00edita egy d\u00f6nt\u0151en szunnita r\u00e9gi\u00f3ban. Nagy orsz\u00e1g, \u00e9vezredes birodalmi m\u00falttal, melyet kis, alig sz\u00e1z \u00e9ves \u00e1llamok vesznek k\u00f6r\u00fcl. Amikor Mohammed Khatami ir\u00e1ni eln\u00f6k az 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n meghirdette \u201eCiviliz\u00e1ci\u00f3k p\u00e1rbesz\u00e9de\u201d programj\u00e1t, egy\u00e9rtelm\u0171 volt, kikre gondolt: a Nyugat civiliz\u00e1ci\u00f3, K\u00edna civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s Ir\u00e1n civiliz\u00e1ci\u00f3. Az orsz\u00e1gnak saj\u00e1t nyelve van, saj\u00e1t irodalma \u00e9s konyham\u0171v\u00e9szete, emellett deklar\u00e1ltan forradalmi rezsim egy olyan t\u00e9rs\u00e9gben, amely egyre er\u0151sebben ragaszkodik a kialakult status quo fennmarad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

Az izraeli korm\u00e1nyzat egyre jobban megtal\u00e1lja a k\u00f6z\u00f6s hangot azokkal az arab orsz\u00e1gokkal, melyek hozz\u00e1 hasonl\u00f3an bizalmatlanok a n\u00e9pi mozgalmakkal szemben, \u00e9s szint\u00e9n f\u00e9lnek att\u00f3l, hogy az ir\u00e1ni p\u00e9lda al\u00e1\u00e1ssa saj\u00e1t hatalmi berendezked\u00e9s\u00fcket. Am\u00edg a t\u00e9rs\u00e9gben a legt\u00f6bb korm\u00e1nyzat fenyegetve \u00e9rzi mag\u00e1t ezekt\u0151l a folyamatokt\u00f3l, Ir\u00e1n bizonyosan k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 marad. Sz\u00edri\u00e1n k\u00edv\u00fcl nincs m\u00e9g egy olyan korm\u00e1ny a K\u00f6zel-Keleten, amely szorosabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get v\u00e1llalna vele, r\u00e1ad\u00e1sul Ir\u00e1n gerillacsoportokat \u00e9s f\u00e9lkatonai szervezeteket p\u00e9nzel, m\u00edg a legt\u00f6bb korm\u00e1ny a t\u00e9rs\u00e9gben harcol ezek ellen.<\/p>\n\n\n\n

Az ir\u00e1ni korm\u00e1nyzat nemcsak a t\u00e9rs\u00e9gbeli relat\u00edv elszigetel\u0151d\u00e9s\u00e9t veszi rossz n\u00e9ven, de neheztel a teljes nemzetk\u00f6zi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l val\u00f3 kiszorul\u00e1sa miatt is. A nemzetk\u00f6zi rendszer ugyanis, legal\u00e1bbis az ir\u00e1niak szerint igazs\u00e1gtalanul marginaliz\u00e1lja Ir\u00e1nt, \u00e9s nem hagyja, hogy bet\u00f6ltse jogos vezet\u0151 szerep\u00e9t a K\u00f6zel-Keleten. Ugyanakkor azzal, hogy t\u00e1madja a nemzetk\u00f6zi rendszert, fenyegeti szomsz\u00e9dait, \u00e9s sz\u00e1mos szimpatiz\u00e1ns\u00e1t felfegyverzi, Ir\u00e1n maga tartja fenn azokat a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, amelyeket b\u00edr\u00e1l. Elm\u00e9ly\u00edti saj\u00e1t elszigetelts\u00e9g\u00e9t \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gbe t\u00f6m\u00f6r\u00edti ellens\u00e9geit. Ir\u00e1n paradoxon teh\u00e1t, \u00e9s nemcsak amiatt, mert politik\u00e1ja hom\u00e1lyos, \u00e1tl\u00e1thatatlan. Paradoxon amiatt is, mert l\u00e9p\u00e9sei gyakran \u00e9pp azt a reakci\u00f3t v\u00e1ltj\u00e1k ki m\u00e1sokb\u00f3l, amelyek ellen tiltakozik. A probl\u00e9ma, melyre Ir\u00e1n \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok imm\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta nem tal\u00e1l megold\u00e1st: hogyan lehet kil\u00e9pni abb\u00f3l a lefel\u00e9 tart\u00f3 spir\u00e1lb\u00f3l, melyet az agresszi\u00f3, az agresszi\u00f3 \u00e1ltal kiv\u00e1ltott elszigetel\u0151d\u00e9s, az emiatt bek\u00f6vetkez\u0151 \u00fajabb, m\u00e9g s\u00falyosabb agresszi\u00f3 \u00e9s m\u00e9g er\u0151sebb elszigetel\u0151d\u00e9s jelent.<\/p>\n\n\n\n

A legt\u00f6bb amerikai sz\u00e1m\u00e1ra Ir\u00e1n, mint probl\u00e9ma akkor kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a sah uralm\u00e1t 1979-ben megd\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s di\u00e1kok egy csoportja elfoglalta az Egyes\u00fclt \u00c1llamok teher\u00e1ni nagyk\u00f6vets\u00e9g\u00e9t, ahol azt\u00e1n 444 napig tartottak fogva 52 amerikai diplomat\u00e1t. Az Ir\u00e1nb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 k\u00e9pi tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok a t\u00fcntet\u0151kr\u0151l nyugtalan\u00edt\u00f3ak voltak: szak\u00e1llas fiatalemberek \u00e9s kend\u0151s le\u00e1nyok \u2013 t\u00f6bbnyire hely\u00e9nval\u00f3 m\u00f3don, egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve \u2013 vonulnak az utc\u00e1kon, \u00e9s azt skand\u00e1lj\u00e1k: hal\u00e1l Amerik\u00e1ra. Az pedig, hogy az amerikaiak saj\u00e1t diplomat\u00e1ikat bek\u00f6t\u00f6tt szemmel l\u00e1tt\u00e1k viszont a t\u00e9v\u00e9ben, mik\u00f6zben elhanyagolt k\u00fclsej\u0171 forradalm\u00e1rok fegyvert szegeznek r\u00e1juk \u2013 mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, t\u00f6bb mint egy \u00e9vig \u2013, a sz\u00e9gyent \u00e9s a tot\u00e1lis veres\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t hozta.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A teher\u00e1ni t\u00faszdr\u00e1ma, 1979. november 4.: ir\u00e1ni di\u00e1kok ostromolj\u00e1k a teher\u00e1ni amerikai nagyk\u00f6vets\u00e9g kapuj\u00e1t. (Ismeretlen k\u00e9sz\u00edt\u0151.)<\/sup><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra azonban Ir\u00e1n sokkal hosszabb ideje, imm\u00e1r ezer \u00e9ve jelent probl\u00e9m\u00e1t. Nagy \u00e9s er\u0151s \u00e1llam volt, amelyet kicsi, gyenge em\u00edrs\u00e9gek vettek k\u00f6r\u00fcl; f\u00e9lelmetes region\u00e1lis nagyhatalom, mely a helyi sejkekt\u0151l h\u0171b\u00e9rt k\u00f6vetelt. Ir\u00e1n \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t kifinomult birodalmi kult\u00far\u00e1val rendelkezett \u00e9s er\u0151s akarat\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9ggel, ugyanakkor visz\u00e1lykod\u00f3nak \u00e9s kiss\u00e9 romlottnak, dekadensnek t\u0171nt a beduinok, tenger\u00e9szek \u00e9s keresked\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, akik megpr\u00f3b\u00e1ltak valahogy meg\u00e9lni a nagyhatalom \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

A modern korba l\u00e9pve azonban Ir\u00e1nnak le\u00e1ldozott: gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai probl\u00e9m\u00e1i azt eredm\u00e9nyezt\u00e9k, hogy a XIX. sz. v\u00e9g\u00e9n, a XX. sz. elej\u00e9n az orosz \u00e9s brit befoly\u00e1s meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a t\u00e9rs\u00e9gben. 1915-re j\u00f3r\u00e9szt Nagy-Britannia dikt\u00e1lt Ir\u00e1nban, \u00e9s az Angol-Perzsa Olajt\u00e1rsas\u00e1g, melynek t\u00f6bbs\u00e9gi tulajdonosa a brit korm\u00e1ny volt, birtokolta az orsz\u00e1g f\u0151 energiahordoz\u00f3ja f\u00f6l\u00f6tti jogokat. Az elk\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa a m\u00e1r addig is kaotikus belpolitikai helyzetet m\u00e9g jobban \u00f6sszezavarta. 1951-ben Ir\u00e1n nacionalista minisztereln\u00f6k\u00f6t v\u00e1lasztott Mohammed Moszadek szem\u00e9ly\u00e9ben, de 1953-ra briteknek \u00e9s amerikaiaknak egyar\u00e1nt elege lett Moszadek retorik\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9s populizmus\u00e1b\u00f3l. Puccsot szerveztek, mely lehet\u0151v\u00e9 tette a sokkal befoly\u00e1solhat\u00f3bb Mohammed Reza sah visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t. Ir\u00e1n \u00faj vezet\u0151je a moderniz\u00e1ci\u00f3 h\u00edve volt \u00e9s a Nyugat sz\u00f6vets\u00e9gese, \u00edgy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00d6b\u00f6l-strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak k\u00e9t alappill\u00e9re k\u00f6z\u00fcl az egyik Ir\u00e1n lett (a m\u00e1sik Sza\u00fad-Ar\u00e1bia). Egyre t\u00f6bb ir\u00e1ni gondolta azonban \u00fagy, hogy Mohammed Reza a Nyugat b\u00e1bja, nem pedig a b\u00e1stya a kommunizmus elleni fronton, ahogy Washingtonban \u00e9s Londonban l\u00e1tt\u00e1k. Sz\u00e1mukra a sah nem a megold\u00e1s volt Ir\u00e1n probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra \u2013 az orsz\u00e1g gyenge poz\u00edci\u00f3j\u00e1ra a vil\u00e1gban \u2013, hanem a probl\u00e9ma legf\u0151bb oka.<\/p>\n\n\n\n

1979-ben a forradalom v\u00e9gigs\u00f6p\u00f6rt az orsz\u00e1gon, \u00e9s semmiv\u00e9 tett sz\u00e1mos, a sah sz\u00e1m\u00e1ra oly fontos v\u00edvm\u00e1nyt. Ir\u00e1n t\u00f6bb\u00e9 nem k\u00f6vette a moderniz\u00e1ci\u00f3 nyugati \u00fatj\u00e1t, ehelyett ink\u00e1bb egy saj\u00e1tos, ir\u00e1ni utat v\u00e1lasztott. A szekulariz\u00e1ci\u00f3nak \u2013 azaz az \u00e1llam \u00e9s az egyh\u00e1z sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak \u2013 v\u00e9get vetettek. Vall\u00e1si vezet\u0151k ker\u00fcltek korm\u00e1nytisztvisel\u0151i poz\u00edci\u00f3kba, \u00e9s a kifinomult, kozmopolita hivatalnokoknak menni\u00fck kellett. A n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a csador visel\u00e9s\u00e9t, a f\u00e9rfiaknak megtiltott\u00e1k a nyakkend\u0151t. Hamar vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy az Ir\u00e1ni Iszl\u00e1m K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g nev\u00e9ben a hangs\u00faly nem a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gon, hanem az iszl\u00e1mon van.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Teher\u00e1n, 1978: f\u00e9rfiak emelik magasba Ruholl\u00e1h Muszavi Homeini ajatollah k\u00e9p\u00e9t az ir\u00e1ni forradalom sor\u00e1n. (Ismeretlen k\u00e9sz\u00edt\u0151.)<\/sup><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

De az\u00e9rt a sah kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyei nem mentek mind teljesen veszend\u0151be: priorit\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl a forradalm\u00e1rok maguk\u00e9v\u00e1 tett\u00e9k Ir\u00e1n nagys\u00e1g\u00e1ba vetett hit\u00e9t. 1971-ben a sah Perszepoliszban nagyszab\u00e1s\u00fa g\u00e1l\u00e1t rendezett a Perzsa Birodalom fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 2500. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. A sokmilli\u00f3 doll\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 fogad\u00e1s legend\u00e1san f\u00e9ny\u0171z\u0151 volt \u2013 pontosan az a fajta esem\u00e9ny, amit\u0151l a forradalm\u00e1roknak fel\u00e1ll a sz\u0151r a h\u00e1tukon. Az eszm\u00e9hez mag\u00e1hoz azonban a forradalom is makacsul ragaszkodott: Ir\u00e1n barb\u00e1rokt\u00f3l k\u00f6r\u00fclvett nagy civiliz\u00e1ci\u00f3, mely joggal tart ig\u00e9nyt a vezet\u0151 nagyhatalom c\u00edm\u00e9re a Perzsa-\u00f6b\u00f6l t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben. (Mindegy, milyen politikai ir\u00e1nyzatot k\u00e9pvisel, minden ir\u00e1ni politikus sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171, hogy az Perzsa-, \u00e9s nem Arab-\u00f6b\u00f6l). Amiben azonban m\u00e1s volt az \u00faj \u00e9ra a sah\u00e9hoz k\u00e9pest, az a mindent \u00e1that\u00f3 s\u00e9rtetts\u00e9g \u00e9rz\u00e9se. A forradalm\u00e1rok \u2013 a sahhal ellent\u00e9tben \u2013 nem hitt\u00e9k el, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9gesei seg\u00edtik majd Ir\u00e1n felemelked\u00e9s\u00e9t, ellenkez\u0151leg, meg voltak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy a nagyhatalmak tov\u00e1bb gyeng\u00edtik \u00e9s destabiliz\u00e1lj\u00e1k Ir\u00e1nt. Az ir\u00e1ni politikai retorik\u00e1ban az Egyes\u00fclt \u00c1llamokb\u00f3l \u201cNagy S\u00e1t\u00e1n\u201d lett, az ir\u00e1niakat pedig arra sarkallt\u00e1k, hogy harcoljanak ellene.<\/p>\n\n\n\n

Az ir\u00e1ni politikai \u00e9letben gyakorlatilag konszenzus van arra vonatkoz\u00f3an, hogy a k\u00f6zel-keleti status quo Ir\u00e1nnak kellene, hogy kedvezzen, \u00e9s csak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok vil\u00e1gpolitikai hegem\u00f3ni\u00e1ra t\u00f6rekv\u00e9se, valamint az \u00d6b\u00f6l-menti orsz\u00e1gokkal \u00e9s Izraellel k\u00f6t\u00f6tt, Ir\u00e1n szem\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en elvtelen sz\u00f6vets\u00e9gei miatt van az, hogy Ir\u00e1n nem t\u00f6ltheti be jogos vezet\u0151 szerep\u00e9t a r\u00e9gi\u00f3ban. \u00dagy v\u00e9lik, Ir\u00e1n nagys\u00e1gra hivatott, de az Egyes\u00fclt \u00c1llamok arra haszn\u00e1lja hatalm\u00e1t, hogy ezt megtagadja t\u0151le. Igaz, az ir\u00e1ni gazdas\u00e1g gyeng\u00e9lkedik, de ennek oka nem felt\u00e9tlen\u00fcl a rossz gazdas\u00e1gi vezet\u00e9s, a poz\u00edci\u00f3k uramb\u00e1ty\u00e1m alapon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 eloszt\u00e1sa, vagy a hom\u00e1lyos h\u00e1tter\u0171, nem ad\u00f3z\u00f3, f\u00e9l\u00e1llami alap\u00edtv\u00e1nyok, melyek hatalmas ipar\u00e1gakat ir\u00e1ny\u00edtanak. Sokkal k\u00f6nnyebb Ir\u00e1n balsors\u00e1t hib\u00e1ztatni az\u00e9rt, hogy az orsz\u00e1g t\u00f6bb mint 35 \u00e9ve gyakorlatilag harck\u00e9sz\u00fclts\u00e9gben van, \u00e9s az \u00e1lland\u00f3sult ostrom\u00e1llapot\u00e9rt az Egyes\u00fclt \u00c1llamokat tenni felel\u0151ss\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

Mindez a forradalom els\u0151 id\u0151szak\u00e1ban kezd\u0151d\u00f6tt, amikor az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s \u00d6b\u00f6l-menti sz\u00f6vets\u00e9gesei t\u00e1mogatt\u00e1k Szadd\u00e1m Huszein csapatait, akik 1980-ban lerohant\u00e1k Ir\u00e1nt. A dolog folytat\u00f3dott Ir\u00e1n arab szomsz\u00e9dainak er\u0151teljes fegyverkez\u00e9se sor\u00e1n, majd az Ir\u00e1n elleni katonai embarg\u00f3, \u00e9s az \u00d6b\u00f6l-orsz\u00e1gok fegyveres er\u0151inek figyelemrem\u00e9lt\u00f3 fejleszt\u00e9se id\u0151szak\u00e1ban. Az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben az \u00d6b\u00f6l Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Tan\u00e1cs katonai kiad\u00e1sai Ir\u00e1n hasonl\u00f3 kiad\u00e1sainak nyolcszoros\u00e1ra r\u00fagtak. R\u00e1ad\u00e1sul az ir\u00e1ni arzen\u00e1l id\u0151k\u00f6zben elavult, m\u00edg \u00d6b\u00f6l-menti szomsz\u00e9dai a vil\u00e1g legmodernebb haditechnikai eszk\u00f6zeib\u0151l v\u00e1s\u00e1roltak.<\/p>\n\n\n\n

Ir\u00e1n politik\u00e1j\u00e1t sokan nem \u00e9rtik t\u00f6k\u00e9letesen, nemcsak Nyugaton, de Ir\u00e1nban sem. Persze a politikusok szavaib\u00f3l sokszor nem k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk val\u00f3di gondolataikra vagy sz\u00e1nd\u00e9kaikra, csakhogy Ir\u00e1n eset\u00e9ben m\u00e9g az sem vil\u00e1gos, melyik d\u00f6nt\u00e9st ki hozza meg \u00e9s milyen c\u00e9lb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Az ir\u00e1ni eln\u00f6k nem az egyetlen k\u00fclpolitikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3, \u00e9s m\u00e9g csak nem is a legfontosabb. Ir\u00e1n legfels\u0151bb vezet\u0151je, Ali H\u00e1menei ajatollah nemcsak vall\u00e1si vezet\u0151, de a hadsereg, a biztons\u00e1gi szolg\u00e1latok \u00e9s a h\u00edrszerz\u00e9s feje is. Ez ut\u00f3bbiak \u2013 melyek a jelent\u00e9sek szerint az ir\u00e1ni korm\u00e1nyzati strukt\u00fara igen befoly\u00e1sos alkot\u00f3elemei \u2013 szkeptikusabbak az Egyes\u00fclt \u00c1llamok sz\u00e1nd\u00e9kait illet\u0151en, mint sz\u00e1mos vezet\u0151 politikus. R\u00e1ad\u00e1sul a biztons\u00e1gi szervek vezet\u00e9s\u00e9b\u0151l sokan szoros gazdas\u00e1gi kapcsolatokkal rendelkeznek az \u00fczleti \u00e9letben \u00e9s a csemp\u00e9sz-ipar\u00e1gban. Ezek nyeres\u00e9ges volta azon \u00e1ll vagy bukik, hogy fennmarad-e az ellens\u00e9gesked\u00e9s a Nyugattal, illetve, hogy bevett \u00fczleti gyakorlatukkal siker\u00fcl-e elriasztani a k\u00fclf\u00f6ldi c\u00e9geket.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Ali Hoszajni H\u00e1menei ajatollah, akit Ruholl\u00e1h Homeini ajatollah 1989-es hal\u00e1la ut\u00e1n v\u00e1lasztottak meg a tiszts\u00e9gre. (K\u00e9p forr\u00e1sa: khamenei.ir)<\/sup><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Mahm\u00fad Ahmedinezs\u00e1d eln\u00f6k 2005-ben l\u00e9pett hivatalba; politik\u00e1j\u00e1t els\u0151sorban a populizmus jellemezte, \u00e9s a konfront\u00e1ci\u00f3 Ir\u00e1n nyugati ellens\u00e9geivel. Kereste az alkalmat, hogy botr\u00e1nyos kijelent\u00e9seivel feld\u00fch\u00edtse a Nyugatot, \u00edgy nagy \u00f6r\u00f6m\u00e9t lelte p\u00e9ld\u00e1ul abban, hogy orsz\u00e1ga 2007-ben foglyul ejtett 15 brit tenger\u00e9szt, akik ir\u00e1ni vizekre t\u00e9vedtek. Ir\u00e1n retorik\u00e1j\u00e1nak \u00e9lesed\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan az orsz\u00e1g egyre egy\u00e9rtelm\u0171bben elk\u00f6telezte mag\u00e1t nukle\u00e1ris programja mellett. Amikor Ahmedinezs\u00e1d eln\u00f6k hivatalba l\u00e9pett, Ir\u00e1nnak kevesebb, mint sz\u00e1z ur\u00e1nd\u00fas\u00edt\u00e1shoz haszn\u00e1lt centrifug\u00e1ja volt, eln\u00f6ks\u00e9ge v\u00e9g\u00e9n azonban m\u00e1r tizenegyezern\u00e9l is t\u00f6bb. Ahmedinezs\u00e1d mondanival\u00f3j\u00e1t jellemz\u0151en a tisztess\u00e9g \u00e9s igazs\u00e1g k\u00f6nt\u00f6s\u00e9be b\u00fajtatta, \u00e9s \u00fagy besz\u00e9lt, mint akit nem rettent el az Egyes\u00fclt \u00c1llamok els\u00f6pr\u0151 t\u00falereje. B\u00e1r Ir\u00e1n agressz\u00edvan viselkedett, korm\u00e1nya m\u00e9gis minden alkalommal meglepettnek t\u0171nt, amikor emiatt felel\u0151ss\u00e9gre vont\u00e1k. Ez nem az a viselked\u00e9s volt, amely a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra hiteless\u00e9 tette volna Ir\u00e1n s\u00e9relmi politiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Ahmedinezs\u00e1d kock\u00e1zatos h\u00faz\u00e1sai csak elm\u00e9ly\u00edtett\u00e9k Ir\u00e1n elszigetelts\u00e9g\u00e9t. Retorik\u00e1ja \u00e9s tettei eur\u00f3pai \u00e9s glob\u00e1lis szankci\u00f3khoz vezettek, melyek korl\u00e1tozt\u00e1k Ir\u00e1n olajexportj\u00e1t, forr\u00e1shi\u00e1nyoss\u00e1 t\u00e9ve ezzel az orsz\u00e1g gazdas\u00e1g\u00e1t. Az ir\u00e1ni politikai vezet\u00e9s ugyan egyet\u00e9rtett vele abban, hogy Ir\u00e1n gyakorlatilag egyed\u00fcl k\u00fczd egy ellens\u00e9ges vil\u00e1g ellen, azonban arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy az eln\u00f6k fenyeget\u0151z\u0151 kirohan\u00e1sai miatt ez az ellens\u00e9gess\u00e9g egyre t\u00f6bbe ker\u00fcl az orsz\u00e1gnak.<\/p>\n\n\n\n

Amikor 2013-ban Hassz\u00e1n Rohani eln\u00f6k l\u00e9pett hivatalba, egy\u00e9rtelm\u0171en helytelennek \u00edt\u00e9lte Ahmedinezs\u00e1d taktik\u00e1j\u00e1t, nem \u00fagy alapvet\u0151 strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t. Rohani konzervat\u00edv volt, nem reformp\u00e1rti, \u00e9s miel\u0151tt eln\u00f6ki hivatal\u00e1t elfoglalta volna, m\u00e1r t\u00f6bb \u00e9vtizede k\u00f6zponti szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be az orsz\u00e1g nemzetbiztons\u00e1gi d\u00f6nt\u00e9shozatal\u00e1ban. Tizenhat \u00e9ven \u00e1t, alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l eg\u00e9szen 1989-ig f\u0151titk\u00e1ra volt a Legfels\u0151bb Nemzetbiztons\u00e1gi Tan\u00e1csnak, 1991-t\u0151l tagja volt Hasznos\u00edt\u00e1si Tan\u00e1csnak, az 1990-es \u00e9s 2000-es \u00e9vekben pedig k\u00e9t eln\u00f6k mellett is nemzetbiztons\u00e1gi tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt dolgozott. 1980-t\u00f3l h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t tagja volt az ir\u00e1ni parlamentnek, sz\u00e1mtalanszor eln\u00f6k\u00f6lt a k\u00fcl\u00fcgyi bizotts\u00e1gban \u00e9s a v\u00e9delmi bizotts\u00e1gban, \u00e9s helyettes sz\u00f3viv\u0151k\u00e9nt is tev\u00e9kenykedett.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Hassz\u00e1n Rohani eln\u00f6k 2016-ban, az ir\u00e1ni Szemn\u00e1n tartom\u00e1nyban tett l\u00e1togat\u00e1sakor. (K\u00e9sz\u00edtette: Mohammad Reza Mejszami, Tasznim h\u00edr\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g)<\/sup><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Rohani k\u00f6zponti alakja az ir\u00e1ni k\u00fcl- \u00e9s biztons\u00e1gpolitik\u00e1nak. Ennek ellen\u00e9re \u2013 vagy tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt \u2013 r\u00e9g\u00f3ta ny\u00edltan k\u00e9pviselte azt az \u00e1ll\u00e1spontot, hogy m\u00e9rs\u00e9kelni kell az ellens\u00e9gesked\u00e9st Ir\u00e1n \u00e9s a Nyugat k\u00f6z\u00f6tt. 2004-ben P\u00e1rizsban interj\u00fat adott azt k\u00f6vet\u0151en, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamok humanit\u00e1rius seg\u00edts\u00e9get k\u00fcld\u00f6tt Ir\u00e1nnak egy f\u00f6ldreng\u00e9st k\u00f6vet\u0151en. \u201eBuld\u00f3zerekkel kell led\u00f6nten\u00fcnk a falat, mely elv\u00e1lasztja orsz\u00e1gainkat\u201d mondta, \u00e9s szavai\u00e9rt akkor \u00fcnnepelt\u00e9k. Ugyanebben az interj\u00faban, b\u00e1r kisebb felt\u0171n\u00e9st keltve azt is el\u0151revet\u00edtette, hogy helyre\u00e1ll\u00edtj\u00e1k az ir\u00e1ni-amerikai kapcsolatokat: \u201eNagy gyakorlattal, vagy mondhatn\u00e1m, m\u0171v\u00e9szettel fogjuk majd kiv\u00e1lasztani az erre legmegfelel\u0151bb id\u0151pillanatot.\u201d H\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tt, eln\u00f6ki kamp\u00e1nya sor\u00e1n Rohani hasonl\u00f3 b\u00edztat\u00f3 kijelent\u00e9seket tett egy sza\u00fadi lapnak adott interj\u00faj\u00e1ban, az amerikai-ir\u00e1ni kapcsolatokr\u00f3l sz\u00f3lva: \u201eMindk\u00e9t oldalr\u00f3l sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k fenntartani a szemben\u00e1ll\u00e1st \u00e9s a gy\u0171l\u00f6letet a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. A j\u00f3zan \u00e9sz azonban azt dikt\u00e1lja, v\u00e1ltoztassunk ezen, hogy \u00faj fejezetet nyithassunk ebben fesz\u00fclt \u00e9s kih\u00edv\u00e1sokkal terhes kapcsolatban, \u00e9s cs\u00f6kkents\u00fck az ellens\u00e9gess\u00e9get \u00e9s a bizalmatlans\u00e1got.\u201d Szavainak c\u00e9lja v\u00e9lhet\u0151en az volt, hogy j\u00f3 pontokat gy\u0171jts\u00f6n, amelyeket majd felhaszn\u00e1lhat az alku sor\u00e1n Ir\u00e1n c\u00e9ljainak el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

H\u00e1menei ajatollah a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l szkeptikus volt az\u00fcgyben, hogy a nukle\u00e1ris keretmeg\u00e1llapod\u00e1s cs\u00f6kkenten\u00e9 a vil\u00e1g ellens\u00e9gess\u00e9g\u00e9t Ir\u00e1nnal szemben. Annyira az\u00e9rt hajland\u00f3 volt, hogy a hossz\u00fa ideje mellette \u00e1ll\u00f3 Rohani kedv\u00e9\u00e9rt adjon egy es\u00e9lyt a meg\u00e1llapod\u00e1snak, felt\u00e9ve, hogy Ir\u00e1n nem k\u00e9nyszer\u00fcl \u00e1lland\u00f3 engedm\u00e9nyekre. A meg\u00e1llapod\u00e1s al\u00e1\u00edr\u00e1sa \u00f3ta eltelt n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napban azonban m\u00e1r jelezte fenntart\u00e1sait, mivel v\u00e9lem\u00e9nye szerint a kapcsolatok nem enyh\u00fcltek sz\u00e1mottev\u0151en.<\/p>\n\n\n\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sosem fogjuk teljesen meg\u00e9rteni az ir\u00e1ni k\u00fcl- \u00e9s biztons\u00e1gpolitika minden apr\u00f3 n\u00fcansz\u00e1t, de az alapvet\u0151 ir\u00e1ny vil\u00e1gosan l\u00e1tszik. Az ir\u00e1ni vezet\u00e9st k\u00e9t dolog \u00e9rdekli igaz\u00e1n, ezek tekinthet\u0151ek az orsz\u00e1g alapprobl\u00e9m\u00e1inak: helyre\u00e1ll\u00edtani a nemzet egykori nagys\u00e1g\u00e1t, \u00e9s v\u00e9gre nem egy\u00e9rtelm\u0171en vesztesk\u00e9nt felt\u0171nni abban a \u2013 hit\u00fck szerint \u2013 \u00e9lethal\u00e1l-harcban, melyet egy n\u00e1luk sokkal er\u0151sebb nagyhatalommal v\u00edvnak. A hagyom\u00e1nyos fegyveres er\u0151k ter\u00e9n lemarad\u00e1sukat behozni rem\u00e9nytelen. Ir\u00e1n ez\u00e9rt nem-hagyom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 arzen\u00e1lt \u00e9s nem-hagyom\u00e1nyos sz\u00f6vets\u00e9gesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 t\u00e1bort hozott l\u00e9tre, melyet a K\u00f6zel-Keleten \u00e9s szerte a vil\u00e1gon maxim\u00e1lisan kihaszn\u00e1l. A nagyhatalmak megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k Ir\u00e1nt megakad\u00e1lyozni t\u00f6rekv\u00e9seiben, ennek sor\u00e1n azonban azt kock\u00e1ztatj\u00e1k, hogy m\u00e9g ink\u00e1bb elm\u00e9ly\u00edtik azokat az alapprobl\u00e9m\u00e1kat, amelyek kiv\u00e1ltj\u00e1k az orsz\u00e1g ellens\u00e9ges viselked\u00e9s\u00e9t. A k\u00e9rd\u00e9s azonban az, hogy vajon megoldhat\u00f3ak-e ezek a probl\u00e9m\u00e1k. Mi az a nemzeti nagys\u00e1g, amellyel megel\u00e9gszik, meddig er\u0151s\u00f6dj\u00e9k, hogy az elegend\u0151 er\u0151 legyen sz\u00e1m\u00e1ra? Ir\u00e1n nemzeti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t figyelembe v\u00e9ve lehets\u00e9ges, hogy v\u00e1gyai t\u00fal nagyrat\u00f6r\u0151ek. \u00cdme h\u00e1t a paradoxon: ha Ir\u00e1n ellens\u00e9ges magatart\u00e1s\u00e1ra szomsz\u00e9dai \u00e9s a vil\u00e1g b\u00e9k\u00fcl\u00e9kenyebb hangnemben reag\u00e1l, az azt bizony\u00edtja sz\u00e1m\u00e1ra, hogy viselked\u00e9se eredm\u00e9nyes. Ha azonban Ir\u00e1n ellens\u00e9ges viselked\u00e9se ellen\u00e1ll\u00e1st v\u00e1lt ki, az csak meger\u0151s\u00edti az orsz\u00e1got abban, hogy m\u00e9g kem\u00e9nyebben kell fell\u00e9pnie. Rohani t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizede, Ir\u00e1n \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok viszony\u00e1nak jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra c\u00e9lozva azt mondta: \u201eNagy gyakorlattal, vagy mondhatn\u00e1m, m\u0171v\u00e9szettel fogjuk majd kiv\u00e1lasztani az erre legmegfelel\u0151bb id\u0151pillanatot.\u201d A fesz\u00fclts\u00e9gek cs\u00f6kkent\u00e9se azonban a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt sokkal ink\u00e1bb lesz m\u0171v\u00e9szet, semmint puszt\u00e1n a megfelel\u0151 id\u0151z\u00edt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Z\u00e1hed\u00e1n, Sziszt\u00e1n \u00e9s Beludzsiszt\u00e1n tartom\u00e1ny, Ir\u00e1n (K\u00e9sz\u00edtette: Mohammad Ramezani)<\/sup><\/figcaption><\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A K\u00f6zel-Kelet \u00e1llamai k\u00f6z\u00f6tt Ir\u00e1n gyakran t\u0171nik k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3nak: perzsa egy t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt arab t\u00e9rs\u00e9gben, s\u00edita egy d\u00f6nt\u0151en szunnita r\u00e9gi\u00f3ban. Nagy orsz\u00e1g, \u00e9vezredes birodalmi m\u00falttal, melyet kis, alig sz\u00e1z \u00e9ves \u00e1llamok vesznek k\u00f6r\u00fcl. Amikor Mohammed Khatami ir\u00e1ni eln\u00f6k az 1990-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n meghirdette \u201eCiviliz\u00e1ci\u00f3k p\u00e1rbesz\u00e9de\u201d programj\u00e1t, egy\u00e9rtelm\u0171 volt, kikre gondolt: a Nyugat civiliz\u00e1ci\u00f3, K\u00edna civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s Ir\u00e1n – civiliz\u00e1ci\u00f3. <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":135,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":true,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-106","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-egyeb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/106","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=106"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/106\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":136,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/106\/revisions\/136"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/135"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=106"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=106"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/katafordit.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=106"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}